Utolsó este elmentünk étterembe. Amióta itt vagyok, majdnem 3 hete, minden egyes nap húst ettem rizzsel és babbal, valamint háromszor pizzát és kétszer lasagnet. Amikor kérdezték, hogy pizzériába mennék-e vagy japán kajáldába, nem is volt kérdés.
Nahát a sushizda nagy élmény volt. Szegény Okuyama san biztos beharakirizett volna, ha látta volna, hogy milyen itt egy japcsi étterem. Szerintem a plazmatévén kívül semmi sem volt igazi japán, max a pénztáros fiú, de az is csak félig. Nyers salátalevelekkel és paradicsommal indítottunk. Hát izé, mégcsak nem is algával. Én utána ragaszkodtam a halas makikhoz, úgy gondoltam, azzal nem lehet mellényúlni. Hát tévedtem. Itt a lazac helyett valami lazacpép volt benne, a wasabi olyan gyenge volt, hogy nagykanállal mértem, és édes málnaszószt tettek rá szójaszósz helyett. Ettünk még ezen kívül rántott halat is.
Ja, és senki nem tud rendesen enni pálcikával, ezért kést és villát adnak. Haha, én persze pálcikával próbálkoztam, aki volt már velem sushizni, tudja, hogy ez mekkora show műsor. De megjött az önbizalmam itt a brazilok között, és olyannyira megügyesedtem, hogy a végén a rántott halat is pálcikával ettem meg.
No comments:
Post a Comment