Itt ebben a blogban olvastam, hogy Chilében igencsak hideg van (a blogíró azt írja valahol, hogy soha sehol nem fázott annyit, mint itt), és mivel a vendéglátóim is többször kihangsúlyozták ezt, el is hoztam szépen a kabátomat, meg a télinek ugyan nem nevezhető félcipőmet, de gondoltam, hogy ha otthon ezekben kihúztam az egész telet hóval és tömérdek mínuszokkal, itt sem fogok megfagyni. Hát tévedtem.

Az utcán nem is fázom, de a házban irgalmatlan hideg van. Ja, merthogy fűtés, az nincs. A konyhában van egy kb 70 centi magas kandallószerű izé, amin főznek, és ez melegíti a kétszintes házat. Félméteres körzetében még csak el van az ember, de a ház többi részén kb. 12 C van konstans. Ebből következőleg mindent felveszek állandóan, amit hoztam (a kabátot leszámítva, mert az azért ciki lenne), de így is hideg van. (Andalúziában tapasztaltam hasonlót, ahol a fűtésről mint olyanról sosem hallottak, habár már 15 C-ban úgy vacognak, mint a vadászkutyák, és képesek egy 30x30 centis hősugárzóval fűteni egész nap a szobát... bele se gondolok, mennyi energiát elpazarolva...). Na nem gondoltam, hogy ilyen hamar visszasírom a 26 C-os panelteleket.