Sao Vicente - Santos-ban vagyok, ez egy tengerparti város Sao Paulo-tól kb 2 órányira. Egy családban lakom, ahol harmadik lány lettem, nagyon aranyosak. Az anyukától kaptam egy táskát, pár bizsut és néhány szép ruhát, tényleg a lányuknak érzem magam.
Délelőtt fürödtünk az apukával a tengerben, a víz nagyon meleg volt, és hatalmas hullámok voltak, nagyon tetszett. Délután kimentünk a tengerpartra eszperantós röplapokat osztogatni az embereknek. Ez nagyon klassz élmény volt, én rögtön eszperantóul beszéltem mindenkihez, és valamelyik srác fordított. Vagy 80-90 lapot kiosztottunk, de sehol sem küldtek el a francba, mindenki meghallgatott, érdeklődött, és megköszönte. Ez nagyon furcsa volt. Utána ellátogattunk egy bazárba, ahol kajáltunk és nézelődtünk, valamint én találtam magamnak egy chileit meg egy argentint, és ki is próbáltam rögtön, hogy működnek-e gyakorlatban a voseado és az argentin szlengek. Jelentem, működik.
A család háza lélegzetelállítóan gyönyörű, sose láttam hasonlót. Nem egy hatalmas palota, de elbűvölő. A kertben a fákon lakik egy kismajom, kb 15 cm magas, szürke, kis fehér pofival, akit a háziak banánnal etetnek. (tőlem nem fogadta el, pedig nagyon igyekeztem). Nagyon édes.
No comments:
Post a Comment