Tegnap tartottam egy egyórás eszperantó bemutató órát kezdőknek és érdeklődőknek egy kulturális központban. Körülbelül 30 ember jött el, nagy sikerem volt. Utána sokan odajöttek megölelgetni, megpuszilni, ajándékokat adtak, és aláíratták a nyelvkönyvüket. Nagyon megható volt. Közben hatalmas eső volt, még sose láttam ennyi vizet ömleni, és a levegő egy csöppet sem hűlt le.
Utána elmentem egy kóruspróbára a vendéglátó anyuka kórusába (ő a kórusvezető). Szuper volt, összehasonlíthatatlan a hazai élményekkel (még a budapesti brazil kórus se közelíti meg). Itt mindenki mozog és táncol éneklés közben, külön koreográfiákat találnak ki az énekekhez. Rögtön találtam ismerős dalokat a repertoárban, így direkt az én tiszteletemre énekeltük a La Bambat, a Guantanemerat és a La Cucarachat (4 szólamban!!). Utána tanítottak brazil dalokat, és én is tanítottam nekik egy eszperantót. Az utolsó dal alatt mindenki ölelgette és puszilgatta egymást, ami nagyon megható volt. Már egészen megszoktam ezt az ölelkezősdit, nehéz lesz visszaszoknom otthon.
No comments:
Post a Comment