legszivesebben csak uvoltenek most, aztan sirnek, aztan uvoltenek, majd sirnek, es lehet az is, hogy egyszeruen csak kiulnek a foldgomb tetejere, logatnam a labam, egeszen addig, mig ki nem szellozik minden a hulyefejembol.
pszichologusra lenne szuksegem, vagy valakire, aki felhiv, hogy hogy vagyok, es atjon ejjel kakaot inni hozzam, vagy kicipel a Dunahoz csillagokat nezegetni, es nem kerdezi meg, hogy miert nem hallgatok mar klasszikus zenet, vagy pont, hogy megkerdezi, es van ideje leulni, meghallgatni, megvigasztalni, es nem mondja, hogy felejtsem el, mert azt ugysem lehet. de mindenki rohan, en meg itt uvoltok es sirok bele a nagyvilagba. najomindegy, holnapra ugyis kialszom.
No comments:
Post a Comment