újra

Újra itt vagyok.

Sokáig nem voltam, mert nem volt net, meg nem volt mit írni.
Illetve hogy sokminden lett volna, csak nem akartam azokról a dolgokról írni. Szóval bonyoult. Mint az élet úgy ámblokk.

Legszívesebben kitörölnék mindent, amit eddig beírtam, de azt azért mégse teszi az ember ugye. De most minden új, és minden más is. Az elmúlt két hónapban mást se csináltam, csak 3-4 naponta fordítottam egyet az életem kiskönyvében, hogy teljesen új lapon kezdhessek. Minden oldal tetejére odafirkantottam futtában egy pár szót, egy elrontott mondatot, aztán inkább fordítottam, hogy új lapon indulhassak.

A helyzet amúgy változatlan. Még mindig nyughatatlan vagyok, éjjelente gyakran ülök a 7-esen, vagy járom a körutat biciklivel, ha nem vagyok éppen ágybaájulósan hullafáradt. Akit érdekel, végre eldőlt a törpenyuszi kontra reggelkávétfőzős pasi dilemmája, már nem akarok nyuszit. Reggelkávétfőzős pasi jöhet(ne), talán találok már végre valaki normálisat. Vagy pont, hogy nemnormálisat. Nézőpont kérdése.

Amúgy az élet csodaszép és baromi szar egyszerre. Most inkább csodaszép.