a legújabb őrültségem

Avagy miért megy egy 25 éves lány az összes spórolt pénzéből Dél-Amerikába? - hosszú hegyi beszéd az álmokról és azok megvalósításának jelentőségéről (aki allergiás az efféle papolásra, kérem, lapozzon!)

a fenti kérdésre a válasz egyszerű: azért, hogy eszperantót tanítson, eszperantó nyelvű előadásokat tartson, önkéntesként brazil szegény gyerekeket gardírozzon. Írhatnám azt is, hogy azért, hogy megvalósítsa az álmait, meg önmagát, sőt, hogy a világot is megváltsa rögtön, de nem írom le, mert nem szeretnék ennyire menő frázisokkal villogni. Pedig lenne benne valami. Na nem ám a világmegváltós részben, hanem az álmosban. Mert mindig is erre vágytam. Titkon, valahol legbelül, a szívem legbelső kis fiókjában őrizgettem ezt az álmot, bármilyen geilnek is hangzik ez így.

Ez az álom mindig is egy elérhetetlen, irreális, sőt, szürreális álomnak tűnt, biztonságos is volt olyan szempontból, hogy bármikor lehetett róla álmodozni annak a veszélye nélkül, hogy bármit is kelljen tenni azért, hogy megvalósuljon. Az ember nagyon akar valamit, de azért annyira mégsem, hogy tegyen érte. Merthogy elérhetetlen. Na ja, egészen addig, amíg komolyan nem gondoljuk. Az emberek nagyon szeretik az efféle kényelmes álmokat, hányan voltunk szerelmesek anno Nick-be a Backstreet Boysból (bár nekem mindig inkább Brian tetszett, na mindegy).

Úgy döntöttem, hogy megpróbálom. Megnézem, hogy mennyire lehetetlen a lehetetlen. Hogy ne érezzem azt majd egyszer, hogy meg se próbáltam. Mert ez a legfontosabb. Hogy legalább megpróbáld.

A program Brazília, Chile, Argentína, majd újra Brazília. 4 hónap. Egyedül. Próbálok majd minél többet írni, de ne számítsatok "megérkeztem Buenos Airesbe, 20 C van, baromi nehéz a bőröndöm, a francba, Santiagóban felejtettem a fogkefémet"-szerű bejegyzésekre. Inkább gondolatok, érzések, benyomások lesznek. A másik blog - az eszperantó nyelvű - valószínűleg sokkal jobban fog pörögni, mert sokkal több barátom van, aki eszperantóul ért, de magyarul nem, mint olyan, aki magyarul ért, de eszperantóul nem. Aki meg egyik nyelven se ért, annak meg jóval egyszerűbb eszperantóul megtanulnia. De majd igyekszem azért ide is írni.

Gyors számvetés:

Van szállásom mindenhol (ingyen, eszperantistáknál), 9 db repülőjegyem, 4 db oltásom (és két k... kegyetlenül fájó karom), 1 db magányosbolygós brazil útikönyvem, 1 db portugál nyelvkönyvem, 1 db lakás- és szobanövénysitterem, 1 db fényképezőm, 2 db halálosan aggódó szülőm, 31 és fél db aggódó barátnőm/barátom/szomszédom/fodrászom.

Nincs 3 hetem indulásig.

Ha nem lenne vérciki, most belekiabálnám a panelszürkeség csendjébe, hogy girápppppááááááá... :D