Egyszer olvastam valahol, hogy nem te valasztod ki a konyvet, hanem a konyv valaszt ki teged. nos...
Egy hete voltam az antikvariumban. Az idom keves volt, a valasztek tul nagy. Kicsit ugy ereztem magam, mint azok, akik nyeremenyjatekon egy percet nyernek egy szupermarketben, hogy telepakoljak a kosarukat, amit aztan ingyen hazavihetnek. Mire eldontod, hogy merre indulj el egyaltalan, mar letelt az idod fele.
Miutan zsakmanyoltam par nyilvanvaloan otthagyhatatlan remekmuvet, talalomra a Z betuhoz mentem, hogy talaljak valami konnyed olvasmanyt is. Levettem az elsot, ami kezre esett. Kover peldany, jo allapotban. Titokzatos fedolap, spanyol szerzo, 5 euro. Egy pillantast vetettem a hatlapon levo rovid izelitore, Barcelona, na akkor biztos jo lesz.
Kiderul, hogy a konyv, amit nem tudok letenni mar napok ota, magyar forditasban is letezik. Carlos Ruiz Zafon: A szel arnyeka. Scholz tanar ur persze kicsit lehordja a cikkben, de nekem kifejezetten tetszik. Mint konnyu nyari olvasmany persze. Lehet, hogy jobb lett volna, ha eredetiben, spanyolul talal meg a konyv...
No comments:
Post a Comment